A múzeumnak válaszolnia kell a társadalmi átalakulásokra és a technológia fejlődésével létrehívott változásokra ahhoz, hogy üzenetei relevánsak és mérvadóak legyenek, célba érjenek, hogy kisebb-nagyobb közösségek fontosnak tartsák mint gondolkodásra, párbeszéde hívó, élményt nyújtó intézményt. A kötet tanulmányai ezeknek a külföldön már teret nyert irányzatoknak, a digitális technológiák múzeumi hasznosításának nemzetközi példái ismeretében mutatják be a változatos magyarországi gyakorlatot.

A kötet 18 tanulmányának többsége a 2016 tavaszán rendezett Múzeum 2.0 konferencián elhangzott előadások alapján született meg.  Az intézményi és műfaji sokszínűséget hét múzeum esettanulmánya képviseli.    A gyakorlat-orientált hazai  körképet két általánosabb fejezet helyezi kontextusba.  Bevezetőként a múzeum 21-dik századi szerepét és közönségével való kapcsolatát, valamint a gyűjtemények széles körű  megosztását  és a  digitális  stratégiaalkotás távlatát hat tanulmány mutatja be. A legújabb  digitális technológiák mibenlétéről, múzeumi alkalmazási lehetőségeiről, az interdiszciplináris keretek között megvalósítandó tervezés elveiről valamint a látogatói használat kiértékelésének módszertanáról és tanulságairól a harmadik, záró fejezetben kerül szó.    

A kötetbeli tanulmányok szerzői között – a téma alapvetően interdiszciplináris jellegét mintegy illusztrálva  -  megtalálhatók a múzeumok gyakorlati és elméleti szakemberi, intézményi és ágazati vezetők, tervezőművészek, informatikusok, valamint a kommunikáció képviselői.       

A kötet  a  „Múzeumi iránytű” sorozat 12-dik köteteként jelenik meg. A kötet témája egyúttal a sorozat arculatának megújítását is eredményezte. A kötet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködése keretében valósult meg. A kötetet a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ forgalmazza.

A kötetben szereplő  tanulmányok

I. Múzeum a 21. század elején

German Kinga       
Részt venni és részt kérni a kortárs múzeum(ok)ban

Vígh Annamária:
A múzeumok jövőképe: bizonytalan vágyak vagy valóság?

Ruttkay Zsófia–Bényei Judit

QR kód helyett digitális stratégia

Kenyeres István
Digitalizálni csak a közönségnek érdemes igazán

László Zsófia
A közösségi média múzeumi lehetőségei

II. Hazai körkép

Kómár Éva
Médiumok összjátéka a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításaiban

Felbermann Judit
Interaktív kiállítási elemekkel egy új látogatói attitűdért

Bárd Edit–Szalkai Tímea
Dunadigit – a multimédia használatának lehetőségei és tapasztalatai a Duna Múzeumban

Szarvas Zsuzsa
Digitális etnográfia – Digitális tartalmak a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben és kiállításaiban

Smohay András
Szemvezető – Beltéri helymeghatározáson alapuló tárlatvezető mobilalkalmazás a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban

Toronyi Zsuzsanna
Digitális judaika – Digitális alkalmazások a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új állandó kiállításában

Cseri Miklós–Sári Zsolt
Vasút, juh és serious game – Paradigmaváltás és digitális technológiák a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

III. Technológiák a kiállítási térben és a falakon túl

Rácz Miklós
Számítógépes épületrekonstrukciók ismeret és élmény között

Eckhardt Lili
A kiterjesztett valóság szerepe a múzeumi kultúraközvetítésben

Berczi Klára–Mata Juli
Valós és virtuális séták városi terekben

Papp Gábor–Ruttkay Zsófia
SzínTükör

Samu Bence
Költői interfészek

Alicja Knast

Hol van a kutya elásva? – A digitális tartalom szervezése a kiállítótérben